Miután a szerkesztő befejezte a munkát, nyelvileg, szerkezetileg késznek tekinti a szöveget, az a lektorhoz kerül. Több szem többet lát – a lektor észrevehet olyan hibákat, amelyek felett a szerkesztő szeme a több hétig tartó munka után már átsiklik. Óhatatlanul maradnak javítandó helyesírási hibák, elütések, stiláris egyenetlenségek, ellenőrzésre szoruló adatok, és a lektor feladata, hogy ezeket megtalálja és korrigálja, pontosítsa. Ezzel az utolsó lépéssel nyeri el a szöveg a végleges formáját, és válik a lehető legszabályosabbá. Ez a munka pontosságot és alaposságot igényel, hiszen a lektor az utolsó, aki a szöveg tartalmi részében változtathat. Persze ha a tördelő véletlenül felfedez egy bosszantó elütést, akkor azt nem hagyja ott, de alapvetően a lektor feladata az utolsó korrekció.

Így ír erről a munkáról Zsófi, aki több kötetünket lektorálta már az elmúlt évek folyamán:

„Közhely, de valóban nincs kész szöveg, és nincs szöveg helyesírási hiba nélkül. Mindig van mit csiszolni, az érthetőség kedvéért egyszerűsíteni. És mindig akad utánanéznivaló vagy helyesírási szempontból kérdéses szövegrész. Izgalmas feladat megtalálni a lehető legjobb, ha nem éppen az egyetlen jó megoldást, ahogy izgalmas egy készülő kötet szerkesztett szövegét annak első olvasójaként kézbe venni.” Ezek után a szöveg útja a tördelőhöz és a grafikushoz vezet, akik által az egymás után fűzött történetek könyv-formát öltenek. Ha szeretnéd látni, hogy lesz egy egyszerű Word-fájlból formás kötet, keresd a következő bejegyzésünket is!